Wolfenstein 3D

Leírás

A Wolfenstein 3D teljes mértékben kihasználta a 3DO CD-ROM formátumát, hogy elhozza a műfajteremtő belső nézetű lövöldözős játék egyik legmasszívabb és legkülönlegesebb konzolos változatát. A 3DO port nem az 1992-es DOS-os alapmű egy az egybeni átirata, hanem a Macintosh verzió továbbfejlesztett változata. Tartalmi szempontból a lemez lenyűgöző: a 30 pályás „Original Encounter” kampányt a PC-s kiadás teljes, 60 pályából álló küldetéssorozatával ötvözi. A játékos arzenálja emellett egy rakétavetővel és egy lángszóróval is bővült, amelyek a DOS-os eredetiben nem szerepeltek.

Vizuálisan és hangzásvilágában a játék sima, nagy felbontású textúrákkal büszkélkedhet, Bobby Prince ikonikus MIDI-zenéjét pedig teljes egészében egy nagyzenekari, CD-minőségű hangsávra cserélték Todd Dennis jóvoltából. Ugyanakkor létezik egy közismert technikai sajátossága: hiányoznak belőle az ellenségek forgó sprite-jai. Minden őr és támadókutya folyamatosan szemből néz a játékosra, ami teljesen eltünteti az óvatlan ellenfelek hátulról történő megközelítésének lopakodós mechanikáját – az eredeti játék egyik legkedveltebb elemét.

Az 1995 végi megjelenéskor a kritikusok dicsérték a 3DO portot a rendkívül stabil képfrissítés, az éles látvány és a kivételes zenei anyag miatt. Mivel azonban az alapjáték ekkor már több mint hároméves volt, és az iparág a Doom-hoz hasonló, komplex, nem lineáris pályaszerkezetek felé mozdult el, sok recenzens szerint a síkfelületű, labirintusszerű játékmenet kissé elavultnak hatott egy prémium 32 bites rendszeren. Visszatekintve a 3DO-s verziót a fizikai gyűjtők a műfaj ősatyjának egyik legtartalmasabb és mechanikailag legérdekesebb konzolos iterációjaként tartják számon. Bár sokan sajnálják a hardveres korlátok miatt kimaradt irányított ellenséges sprite-okat, az exkluzív Mac-fegyverek, a 90 pályás hatalmas kampány és a prémium hangzás a cím figyelemreméltó darabjává teszi.