Scooby-Doo! Mystery Mayhem

Leírás

A Scooby-Doo! Mystery Mayhem az előző, Night of 100 Frights című rész platformer központú játékmenetétől eltávolodva egy strukturáltabb, kalandjáték-orientált irányba vitte el a sorozatot. Az A2M (Artificial Mind and Movement) által fejlesztett és a THQ által 2004-ben kiadott alkotás időzítése nem volt véletlen, hiszen a Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül című mozifilm körüli felhajtást igyekeztek meglovagolni. A játék epizodikus szerkezete hűen idézi a rajzfilmek világát: egyetlen összefüggő játéktér helyett öt különálló epizódra bontja a kalandot, olyan tervezési filozófiát követve, amely a fiatalabb közönség számára tette hitelessé a licencet a PlayStation 2 aranykorának idején.

A játékmenet alapja Bozont és Scooby együttműködése; a játékosoknak a karakterek egyedi képességeit kell kombinálniuk a továbbjutáshoz. Bozont erejére a nehéz tárgyak mozgatásához van szükség, míg Scooby apró termete révén a szűkebb helyekre is beférkőzhet. Ebben a részben mutatkozott be a Végzet Könyve (Tome of Doom), egy természetfeletti tárgy, amellyel a meggyengített szellemeket ejthetjük csapdába – ez a mechanika kísértetiesen hasonlít a Luigi’s Mansion megoldásaira. Más, licencelt játékok harcközpontú megközelítésével ellentétben a Mystery Mayhem a lopakodásra és a fejtörőkre fókuszál, kiegészülve egy „félelem-mérővel”, amely bünteti a játékost, ha közvetlen szellemtámadás éri. Az állandó játékmeneti ciklus során nyomokat és szendvics-alapanyagokat kell gyűjtenünk, utóbbiak karakter-specifikus minijátékokat nyitnak meg.

A fejlesztők a Mi újság, Scooby-Doo? animációs sorozat teljes szinkrongárdáját megnyerték a projekthez, sőt, az eredeti, 1969-es főcím 3D-s rekonstrukcióját is beleépítették a játékba. Jelentős technikai újítás volt a minőségi árnyékhatások implementálása, ami segített megteremteni a megfelelő, borzongató atmoszférát a korabeli hardver korlátai ellenére is. A PlayStation 2 azonban a korszak három nagy konzolja közül a leggyengébb volt, ami technikai kompromisszumokkal járt: a szellemcsapdázós jeleneteknél gyakran felbukkanó, pontatlan ütközésvizsgálat (collision detection) időnként frusztráló élményt nyújtott, a látványvilág pedig az elmosódott textúrákkal operáló, hagyományos 3D modellekre épült.

A Scooby-Doo! Mystery Mayhem alapvetően pozitív fogadtatásban részesült gyermekjátékként, bár sokan kifogásolták a rövid, mindössze ötnapos játékidőt. A kritikusok dicsérték a minőségi szinkronmunkát és a hűen visszaadott Rejtély Rt. hangulatot. Retrospektív szemmel nézve egy funkcionális és hangulatos adaptációról van szó, amelyre a 2D-s rajzfilmes világ 3D-s nyomozós kalanddá való sikeres átültetése, valamint a 35 éves licenc iránti tiszteletteljes hozzáállása miatt emlékezünk.