Gal Metal (World Tour Edition)

Leírás

A Gal Metal egy diák bőrébe bújtat, aki egy bizarr idegen találkozást követően egy iskolai metálzenekar dobosává válik. Az idegenek, akiket feldühített az emberiség által az űrbe sugárzott heavy metal zene, megtámadják a Földet, és az egyetlen mód a visszaverésükre a dobolás ereje. A történet manga stílusú paneleken és szöveges üzeneteken keresztül bontakozik ki, ötvözve a mindennapi élet humorát a sci-fi abszurditással. A játék alapja a kötetlen ritmusjáték. Ahelyett, hogy görgető kottákat követnénk, a Joy-Con kontrollereket dobverőként használva improvizálunk. Minden Joy-Con különböző hangot ad: pergő, tam vagy cintányér, a kettő együttes lendítése pedig beütést eredményez. Bár a játék alapritmusok könyvtárát kínálja, a cél az, hogy kreatívan kombináljuk ezeket a koncertek során, hogy „metál erőt” gyűjtsünk. Ez a rendszer a pontosság helyett az önkifejezést és a kísérletezést díjazza. A koncertek tulajdonképpen csúcspontnak számító csaták az idegen hullámok ellen; az improvizált dobolással kell legyőznöd őket, a pontszám pedig a ritmusok változatosságától és a magabiztos játéktól függ. A játék többféle irányítást támogat: Joy-Con mozgásérzékelést, Pro Controller gombokat vagy érintőképernyős koppintást, bár a mozgásérzékelős dobolás a tervezett élmény. A koncertek között a mindennapi életet menedzselheted: bandatagokkal lóghatsz, próbálhatsz a klubhelyiségben vagy részmunkaidős állást vállalhatsz, ami javítja a teljesítményedet befolyásoló statisztikákat. Ezek a részek egy könnyed vizuális regényhez hasonlítanak, amelyek mélységet adnak a karaktereknek. A vizualitás manga panelekkel, különc humorral és nagy energiájú metál trackekkel operál. A stílus merész, a zene pedig súlyos riffekkel és dübörgő ritmusokkal hajtja az akciót. A hangvétel szándékosan különc, az improvizált dobolással történő világmegmentés abszurditására épít. Egy kifejezetten eredeti címről van szó, amely szabadságot ad a kreativitásnak; a kötetlen rendszer egyszerre lehet kihívást jelentő és felszabadító. A „ritmusjáték” kifejezés önmagában kevés ehhez az egyedi alkotáshoz.