Blast Chamber

Leírás

A Blast Chamber a játékosokat kocka alakú halálszobákba zárja, ahol a túlélés záloga a tér átlátása, mielőtt az óra nullára érne. A világépítés lényegretörő és kegyetlen: minden résztvevő robbanószerkezetet visel, a kamrák kristályokat rejtenek, a kijutáshoz pedig elengedhetetlen a szoba térbeli forgatása. Tematikailag egy 90-es évekbeli sci-fi televíziós büntetőjátékot idéz, telis-tele nyomólapokkal, szintetikus hangokkal, színes ruhákkal és az azonnali kudarc fenyegetésével.

A játékmenet az akció-logikai műfajt ötvözi: negyven egyjátékos kamra és egy húsz csataszobából álló Eliminator mód vár ránk, utóbbi akár négyfős kompetitív küzdelmekkel. A játékosnak egy kristálygömböt kell a reaktorba juttatnia, miközben zöld nyilas kapcsolókkal kilencven fokkal elforgathatja a teljes kockát, így a padlók falakká, a falak pedig járható útvonalakká válnak. Tüskék, ventilátorok, emelvények, csapdák és megtévesztő kapcsolók teszik próbára az időzítést és a logikát, a többjátékos módban pedig a kristályok ellopása, az időzítő manipulálása és a lökdösődés teszi feszültté a helyzetet, miközben az ellenfél bármelyik pillanatban elforgathatja alattunk a szobát.

A korszak bizarr 3D-s kísérletei közé tartozik, ahol a poligonos tér vált a központi mechanikává. Hangulatában a Loaded keménységét, a Smash T.V. tematikáját, az Intelligent Qube térbeli nyomását és a Bomberman sorozat multiplayerekben tapasztalható rosszindulatát idézi, mégis a forgatható kamrák koncepciója egyedülálló, kemény identitást kölcsönöz neki.

A Blast Chamber a Saturn könyvtár egyik kevésbé csiszolt, ám annál különcebb darabja. A korabeli sajtó megosztott volt, a kritikák a kegyetlen szigorúságtól az elismerő dicséretig terjedtek. Bár az ötlet eredetiségét mindenki elismerte, a későbbi elemzések már gyakran kritizálták a távoli kameranézetet, a nyers 3D-s vizualitást és a precizitást igénylő platformer szakaszokat. Visszatekintve egy okos, ugyanakkor hibáktól sem mentes alkotás a pánikról, a térről és a túlélésről.