DVB-T Tuner for PlayTV

Leírás

A DVB‑T Tuner for PlayTV az a kompakt, fekete USB-s hardver, amely lehetővé tette a Sony PlayTV szolgáltatásának használatát PlayStation 3 konzolon. Két darab digitális földi televíziós tunert (iker HD DVB‑T) tartalmazott, így a konzol képes volt fogni az ingyenesen fogható (free‑to‑air) adásokat azokon a területeken, ahol a DVB‑T szabvány volt érvényben, mint például Európa, Ausztrália és Új-Zéland. Fizikailag a tuner egy mini‑USB kábelen keresztül csatlakozott a PS3-hoz, a másik oldalán pedig egy szabványos 75 Ω-os koaxiális antenna bemenet kapott helyet. A csatlakoztatást követően a PlayTV szoftverlemezzel együttműködve a PS3-at egy teljes értékű digitális videórögzítővé (DVR) alakította át. A kettős tunernek köszönhetően a felhasználók nézhettek egy csatornát, miközben egy másikat rögzítettek, vagy a háttérben is felvehettek műsorokat játék közben, illetve Blu‑ray filmek lejátszása során. Minden felvétel közvetlenül a PS3 merevlemezére került, és exportálható volt az XMB videótárba. A tuner olyan funkciókat is kínált, mint az élő adás megállítása és visszatekerése, a hétnapos elektronikus műsorújság böngészése, valamint az időzített felvétel. A Remote Play funkción keresztül az élő vagy rögzített adások PSP-re vagy kompatibilis Sony Ericsson telefonokra is streamelhetők voltak, kiterjesztve ezzel a konzol funkcióit a nappalin túlra is. Japánban a Sony kiadta a Torne (2010) és Nasne (2012) eszközöket, amelyek a japán ISDB‑T sugárzási rendszert támogatták. Míg az előbbi hasonló volt a PlayTV-hez, a Nasne egy hálózati tuner és médiatároló eszköz volt, amely képes volt TV-adásokat streamelni és rögzíteni PS3, PS4, PSP, PS Vita és okostelefonok között. Az Egyesült Államok és Kanada az ATSC szabványt használta, és nem kapott hasonló eszközt. A PlayTV és az Xbox One Digital TV Tuner helyzete kísértetiesen hasonló, és az, hogy Észak-Amerika sosem látta ezeket a termékeket, nem csupán a sugárzási szabványokon múlott, hanem az ingyenesen fogható televíziózás piaci szerkezetén is. Európában, Ausztráliában és Japánban a digitális földfelszíni sugárzás széles körben elterjedt, egységes és a főbb csatornák nagy részét lefedi. Ezzel szemben Észak-Amerikában az ingyenes műsorszórás ökoszisztémája sokkal gyengébb. Bár a nagy hálózatok (ABC, NBC, CBS, FOX, PBS) elérhetők antennával, a háztartások döntő többsége kábeltévé vagy műholdas csomagok segítségével jut hozzá a főbb tartalmakhoz. Ráadásul az amerikai piacot a helyi leányvállalatok, a regionális hirdetések és a komplex műsorújság-licencelési rendszer szabdalták fel, ami jelentősen megnehezítette az egységes konzolos interfészbe – mint amilyen a OneGuide vagy a PlayTV EPG-je – való integrációt.