Firestorm: Thunderhawk 2

Leírás

A Firestorm: Thunderhawk 2 a Core Design meghatározó repülésszimulátorának folytatása. A kilencvenes évek közepének technikai csúcsteljesítményeként tartják számon, amely iskolapéldája annak, hogyan lehetett gyors, folyamatos 3D-s harci élményt varázsolni a korai 32-bites hardverekre. Elődjével ellentétben, amelyet a Mega-CD korlátai gúzsba kötöttek, a Firestorm teljes mértékben kihasználta az új generációs sokszög-alapú renderelést, hogy egy olyan arcade stílusú repülős élményt nyújtson, amely a realisztikus aerodinamika helyett a sebességre és a látványra helyezi a hangsúlyt.

A játékmenet a Thunderhawk-motor továbbfejlesztett változatára épül, amely textúrázott poligonokkal jeleníti meg a kiterjedt, 3D-s csatateret, meglepően kevés tereptárgy-felbukkanással. A személyre szabható fegyverzet lehetővé teszi, hogy a játékosok az AH-73M helikopterüket gépágyúk, rakéták és speciális eszközök (például a tűz és felejts rendszerű Maverickek) kombinációjával szereljék fel a 24 küldetés mindegyike előtt. Ez a taktikai mélység különösen népszerű volt, mivel a játékosoknak a tűzerőt a változatos környezeti kihívásokhoz – a Panama-csatornától egészen a Dél-kínai-tengerig – kellett igazítaniuk.

Technikai szempontból a Saturn-verzió kiemelkedik korából, mivel több kulcsfontosságú területen is jobban teljesített a PlayStation-variánsnál. A játék közel állandó 30 fps-sel fut, miközben tucatnyi aktív földi célpontot és lövedéket kezel egyszerre, anélkül a drasztikus lassulás nélkül, amely a többi korai 32-bites címet jellemezte. A szoftver kihasználja a Saturn kétprocesszoros architektúráját a környezeti „clipping” és árnyékolás menedzselésére, ami tisztább képi világot eredményezett, kevesebb „poligon-remegéssel”, mint ami az 1995-ös PlayStation-címek többségét sújtotta. Az élményt mozihatású Redbook audiosáv és kiváló minőségű digitalizált beszédminták teszik teljessé a küldetés eligazításoknál, ami az akkori időkben valódi „next-gen” prémium élményt biztosított. A fejlesztők kiválóan értettek a Saturn hardveréhez, bizonyítva, hogy a gép számos esetben felülmúlhatta volna riválisát, ha a projektek többségénél rendelkezésre állt volna a megfelelő technikai felkészültség.

A Firestorm megjelenésekor egyöntetű elismerésben részesült, különösen technikai teljesítménye miatt. A Sega Saturn Magazine és az IGN kritikusai dicsérték a szédítő képfrissítést és a harcok intenzitását, gyakran emlegetve a címet a helikopteres lövöldözős játékok új etalonjaként. A közönség lelkesedése sem maradt el; a játékosokat elvarázsolta a küldetések „hollywoodi” hangulata, amely a száraz katonai célkitűzéseket robbanékony, nagy téttel bíró szituációkra cserélte. Néhány szimulátor-purista ugyanakkor túl egyszerűnek találta az irányítást, amely lehetővé tette az oldalazó mozgást és a szinte azonnali fordulatokat. Visszatekintve, a játék a Saturn korai 3D-s könyvtárának egyik fénypontja, amelyet gyakran emlegetnek a Sony Warhawkja mellett, kiemelve annak jobb küldetés-variációit és stabilabb teljesítményét.