Tales of Symphonia

Leírás

A Tales of Symphonia PlayStation 2-es átirata egy kibővített, bár technikai értelemben némileg visszalépést jelentő kiadás, amely a Namco 2004-es év végi kampányának egyik központi pillére volt. Szeptember végén landolt a japán boltok polcain, mintegy felvezetve a széria 10. évfordulós címét, a Tales of Rebirth-t, amely kevesebb mint három hónappal követte. Ez a sűrű megjelenési ütemterv a tudatos stratégia része volt, hogy a bővülő Tales-rajongótábort a GameCube-ról visszatereljék a PlayStation 2 platformra. A Namco egy tartalmilag teljes verzióval alapozta meg a márka lendületét az egyik legtermékenyebb időszakában.

A GameCube-ról PlayStation 2-re való átállás jelentős technikai kompromisszumokkal járt, amelyek a mai napig vita tárgyát képezik. A PS2 hardveres architektúrájához igazodva a képfrissítést 30 fps-re korlátozták a korábbi, folyamatos 60 fps-hez képest. A Namco azonban ezt az elmaradást számos mechanikai és esztétikai újdonsággal ellensúlyozta. A PS2-es verzió új Mystic Artes (Hi-Ougis) képességeket vezet be a teljes csapat számára, beleértve olyan mozdulatokat is, amelyek korábban csak a főellenfelekre voltak jellemzők. A kiadás emellett új kosztümöket, mellékküldetéseket, valamint egy teljesen játszható kaszinót is tartalmaz Altamirában. A Production I.G stúdió új animációs betétjeleneteivel még mélyebb történeti rétegeket kapott a cselekmény, a Skit-rendszert pedig finomították: a karakterportrék már mozgással és mimikával teszik hangsúlyosabbá a párbeszédeket. A játék új nyitódalt kapott a day after tomorrow-tól “Soshite Boku ni Dekiru Koto” címmel, felváltva a GameCube-os Starry Heavens-t. Bár a betöltési idők hosszabbak lettek, a japán közönség számára ez elfogadható áldozat volt a bővített tartalomért, amely az év végén érkező, sötétebb hangvételű Tales of Rebirth politikai témáit is előrevetítette.

A korai PS2-es példányokat gyakran együtt reklámozták a Rebirth-szel a japán kiskereskedőknél, ami jól jelezte a Team Symphonia és a “Team Destiny” fejlesztői csoportok születését. Ez az időszak volt az első alkalom, amikor a rajongók valóban érezhették a sorozat éves szintű dominanciáját. A Symphonia PS2-es változata nem csupán egy port; egy meghatározó mérföldkő, amely hidat képzett a GameCube kísérleti 3D alapjai és a későbbi generációkat végigkísérő, tartalomközpontú standardok között.