Thunderhawk II

Leírás

A Thunderhawk II a Core Design meghatározó repülésszimulátorának folytatása. A kilencvenes évek közepének technikai vívmányaként tartják számon, amely kiválóan demonstrálja a fejlesztők képességét a gyors, folyamatos 3D-s harci élmény átadására a korai 32-bites hardvereken. Elődjével ellentétben – melyet a Mega-CD korlátai kötöttek – ez a rész már teljes mértékben kihasználja az új generáció sokszögű grafikai erejét, hogy egy olyan árkád stílusú repülési élményt nyújtson, amely a realizmus helyett a sebességre és a látványra fókuszál. A játékélmény a továbbfejlesztett Thunderhawk-motorra épül, amely textúrázott poligonokkal jeleníti meg a kiterjedt, 3D-s csatateret, meglepően kevés tereptárgy-felbukkanással. A személyre szabható fegyverzetrendszer lehetővé teszi, hogy a játékosok az AH-73M helikopterüket gépágyúk, rakéták és speciális irányított lövedékek (például a fire-and-forget típusú Maverickek) variációival szereljék fel a 24 küldetés mindegyike előtt. Ez a taktikai réteg igen népszerű volt, hiszen a játékosoknak a tűzerőt a változatos környezeti követelményekhez kellett igazítaniuk, a Panama-csatornától egészen a Dél-kínai-tengerig. Technikai szempontból a Saturn verzió azért figyelemre méltó, mert több kulcsfontosságú területen is jobban teljesített a PlayStation változatnál. A játék stabil, közel 30 FPS sebességet céloz meg, egyszerre kezeli a földi célpontok és lövedékek tucatjait, a korszakra jellemző drasztikus lassulások nélkül. A program kiaknázza a Saturn kétprocesszoros architektúráját a terep “clipping” és árnyékolási feladatainak kezelésére, ami tisztább képet eredményez, mentes a korszak számos PlayStation címét sújtó “polygon jitter” jelenségtől. Az élményt a mozi minőségű Redbook audiózene és a küldetés eligazításokhoz használt kiváló minőségű digitalizált beszéd teszi teljessé, ami az akkori elvárásoknak megfelelően prémium, “next-gen” érzetet keltett. A fejlesztők kiválóan értettek a Saturn hardverének kihasználásához, bizonyítva, hogy a gép képes volt felülmúlni vetélytársait, ha a fejlesztői tudás rendelkezésre állt. Megjelenésekor a Thunderhawk II egyöntetű elismerést aratott, különösen elképesztő technikai teljesítménye miatt. A szaksajtó dicsérte a szédítő képfrissítést és a harcok intenzitását, az új helikopterszimulátoros mércének kiáltva ki a címet. A játékosokat lenyűgözte a “hollywoodi” hangulat, amely a száraz katonai objektívákat robbanékony, nagy téttel bíró szituációkra cserélte. Bár egyes szimulátor-puristák az árkádosabb irányítást kritizálták, visszatekintve a Saturn korai 3D-s könyvtárának egyik legkiemelkedőbb alkotása, amelyet gyakran emlegetnek a Sony Warhawkja felett, annak változatosabb küldetései és feszesebb teljesítménye miatt.