Pinball

Leírás

A Pinball a Multi Screen egységek jól ismert kagylóhéj kialakítását használta: az alsó képernyőn kaptak helyet az ütők, a kilövő és a labdatartalékok, míg a felső kijelző a gombákat és a pontszerző célpontokat jelenítette meg. A labda a két képernyő között mozgott, hűen utánozva egy valódi flippergép függőleges játékterét. A játékosok a bal és jobb gombokkal irányították az ütőket, hogy játékban tartsák a golyót és minél több pontot gyűjtsenek.

Két játékmód állt rendelkezésre: az A és a B. Az A módban a játékosok három labdával játszhattak, extra jutalmak nélkül. A B mód fokozott kihívást jelentett, ahol egyszerre csak egy labda volt használatban, de 10 000 pontnál, majd minden további 20 000 pontnál extra labdákat lehetett szerezni, legfeljebb három darabos tartalékig. A pontozás egyszerű volt: a gombák eltalálása 500 pontot ért, a maximálisan elérhető pontszám pedig 999 900 volt, mielőtt a számláló nullázódott volna.

Más Game & Watch készülékekhez hasonlóan a Pinball is rendelkezett óra és ébresztő funkcióval, egy kis harang ikon jelölte az ébresztő beállított állapotát. Világszerte körülbelül 250 000 darab készült belőle, így ez az egyik legelterjedtebb Multi Screen cím. Visszatekintve, a Pinball a Nintendo egyik legmerészebb LCD-adaptációja volt, amely a két képernyő korlátai között is képes volt átadni az arcade flipperezés hangulatát. Olyan klasszikusok mellett állja meg a helyét, mint a Donkey Kong vagy a Mario Bros., bemutatva, hogyan tudta a Multi Screen formátum komplex arcade élményeket szimulálni hordozható formában. A játékot a következő évben továbbfejlesztették Famicomra, majd egy évvel később NES-re is megjelent.