Dreamcast

Leírás

A Dreamcast kompakt, fehér házát elölről tölthető GD-ROM meghajtó, négy kontrollerport és egy moduláris bővítőhely jellemzi. A hardver központi eleme a 200 MHz-es Hitachi SH-4 32 bites RISC CPU, amelyet egy PowerVR2 CLX2 GPU egészít ki; ez utóbbi hardveresen gyorsított 3D renderelést kínál, olyan funkciókkal, mint a bump mapping vagy az élsimítás. A rendszer 16 MB fő RAM-mal, 8 MB videó RAM-mal és 2 MB audio RAM-mal rendelkezik, ami konzisztens vizuális és hangminőséget biztosít. A hangzásért az ARM7 alapú Yamaha AICA chip felel, amely 64 csatornás PCM és ADPCM lejátszásra képes.

Az adattárolás GD-ROM lemezeken történik (akár 1 GB kapacitással), a mentések kezelése pedig a cserélhető Visual Memory Unit (VMU) egységekkel történik, amelyek önálló kézi minijátékkonzolként is funkcionálnak. A kimenet VGA adapterrel akár 480p felbontást is támogat, a szokásos kompozit és RGB opciók mellett. A csatlakoztathatóság a gép meghatározó jellemzője: a konzol beépített modemmel rendelkezik, amely régiónként változó teljesítményt nyújtott (33.6 kbps Japánban és PAL területeken, 56 kbps Észak-Amerikában), később pedig szélessávú adapterek is elérhetővé váltak.

A Dreamcast technikai képességei, árkádhű portjai és úttörő online szolgáltatásai révén vívott ki elismerést. Visszatekintve egy koncepciójában előremutató rendszer, amely alapjaiban befolyásolta a későbbi konzoltervezést, és rövid kereskedelmi pályafutása ellenére is megőrizte kultikus státuszát egyedi szoftverkönyvtára miatt.

Ez egy észak-amerikai modell, egészen pontosan a VA1 revízió. Bár hozzáférésem volt a boot loaderekhez, mindhárom régióból beszereztem egy-egy Dreamcastet, ezt a példányt pedig szinte kizárólag a Dead or Alive 2 futtatására használtam.