Kyojin no Doshin

Leírás

A Kyojin no Doshin (Doshin the Giant) alapkoncepciója megtévesztően egyszerű: Doshint, a sárga óriást irányítjuk, aki minden reggel kiemelkedik a tengerből, hogy bejárja a kis falusiak lakta szigetet. Doshinként formálhatjuk a tájat, hegyeket, tavakat és síkságokat hozva létre, miközben kapcsolatba lépünk a lakókkal. Cselekedeteinktől függően vagy jóindulatú istenként tisztelnek, vagy pusztító erőként félnek tőlünk. A falusiak emlékműveket építenek viselkedésünkre reagálva: ha segítünk nekik, szeretetet és hálát sugárzó szobrokat emelnek, ha pedig terrorizáljuk őket, a félelem és harag emlékművei születnek. Idővel a sziget döntéseink tükörképévé válik. A játék akkor ér véget, amikor a sziget megtelik emlékművekkel, Doshin pedig visszatér a tengerbe. A Kyojin no Doshin nem a kihívásokról, hanem a sandbox kísérletezésről szól. A falusiak érzelmeinek elnyelésével Doshin növekszik, ami újabb lehetőségeket nyit meg a környezet formálására. Bár a GameCube-verzió extra jelenetekkel és tartalommal bővült, az alapvető játékmenet változatlan maradt. Vizuálisan a játék fényes és minimalista, játékos stílusa éles kontrasztban áll filozófiai mélységeivel. A hatalom, az erkölcs, valamint az istenek és emberek viszonyát vizsgálja különleges, szinte gyermeki szemüvegen keresztül. Koncepcionálisan a Populous és a Black & White közé helyezhető – mechanikáját tekintve közelebb áll az előbbihez, míg hangvételében az utóbbihoz. A Kyojin no Doshin jelentősége abban rejlik, hogy egyike volt azon kevés címeknek, amelyek teljes mértékben kihasználták a 64DD képességeit, a GameCube-port pedig új esélyt adott neki a korlátozottan terjesztett kiegészítő után. Számos játékot terveztek a 64DD-re, amelyek végül a GameCube-on kötöttek ki, mint például a Dōbutsu no Mori (Animal Forest), a Dōbutsu Banchō (Animal Leader), vagy a Biohazard 0, de a Doshin volt az egyetlen, amely mindkét platformon megjelent.